Mi az az integrált agyműködés?

Az integrált agyműködés szerint képes vagyok az információkat másodpercek alatt a személyiségem részévé tenni. Képes vagyok a megfelelő mértékben és intenzitásban váltani az alacsony és magas tanulási fokozat között.

A két agyfélteke feladatai

Az emberi agy két agyféltekéből áll. A bal agyfélteke felelős az analitikus gondolkodásért, elemző képességért, a racionalitásért, kommunikációért. A jobb agyfélteke felelős az intuícióért, a belső érzékelésért, a kreativitásért, a tér és idő nélküliségért.

A két agyfélteke között található a Corpus Callosum, az úgynevezett kérgestest. A két agyfélteke ezen az idegnyalábon keresztül áll összeköttetésben, ezen keresztül zajlik az információ áramlás a két agyfélteke között.

Amikor a jobb és bal agyfélteke összeköttetése jól működik akkor a két agyfélteke között spontán kommunikációs kapcsolat alakul ki, ekkor a középvonal olyan híd szerepét tölti be, amely összeköti az idegpályákat.

Ha bármi miatt (pl.: stressz, túlterheltség, fáradtság) a jobb és bal agyfélteke felváltva dolgozik, akkor a középvonal gáttá válik ami megszakítja a könnyed kommunikálást a két agyfélteke között.

A bal agyfélteke kérdez, a jobb válaszol és a bal végrehajtja. Ha nincs meg az optimális kapcsolat, akkor egyoldalivá válunk. Ilyenkor ezt tipikusan úgy kell elképzelni, hogy nem látjuk a fától az erdőt. Vagyis ott van a megoldás az orrunk előtt, de mivel a jobb agyfélteke felelős a kreatív gondolatokért és az elvesztette a kapcsolatot a bal agyféltekével, ezért csak a bal oldali működés fog jellemezni minket.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban például egy betegség vagy egy megoldandó ügy esetén?

A bal agyfélteke működésű domináns ember nem tudja, hogy merre van az ügyéből a kiút. Nem találja meg a megoldást. Egy idő után szépen csendben tűr és elfogadja a sorsát.

A jobb agyfélteke dominanciával rendelkező ember sem találja meg a megoldást, viszont ő nem tűr csendben, hanem mindenkinek panaszkodik. Valaki mástól várja a megoldást. Együttérzést akar mindenkiből kicsikarni. Önmagától pedig folyamatosan azt kérdezgeti: ” Miért éppen én? “.

Amennyiben megfelelő a kapcsolati kommunikáció a jobb és bal agyfélteke között, az egyén képes felismerni azt a helyzetet amibe belekerült. Képes egy kicsit feljebb helyezkedni, a problémán kívülre vagyis felülről ránézni a kialakult ügyre. Ha pedig képes felülről tekinteni rá, akkor a megoldásra törekszik és célja a kialakult ügyének a leggyorsabb megoldása.

Mi az a magas/gyors fokozatú tanulás?

Ha az információkat összehasonlítva vesszük fel, akkor az új anyagot a meglévő ismereteinkkel kapcsoljuk össze. Ezért ismert területen mozgunk, biztonságban érezzük magunkat. Ez az állapot teszi lehetővé, hogy gondolkodásunk és mozgásunk gyors és összerendezett legyen. Ez a gyors, vagy magas fokozatú tanulás.

Ha az új ismeretanyagot gyors fokozatban rögzítjük, akkor ez automatikussá válik. Ha azonban mindig gyors fokozatban vagyunk (lennénk), akkor nem lennénk képesek egyéb összefüggéseket észlelni. A magas fokozat csak akkor integrált, ha a kellő pillanatban és a kellő mértékben meg tudunk állni gondolkodni.

Mi az az alacsony/lassú fokozatú tanulás?

Amikor ismeretlen, nem megszokott területen mozgunk, akkor a lassú vagy alacsony fokozatban vagyunk. Ha mindig ebben az állapotban lennénk, akkor túl sok döntést kellene hoznunk és nem tudnánk a már megtanult ismeretanyagot beépíteni vagy áttenni a gyakorlatba illetve hozzákapcsolni a már ismert információkhoz.

Az alacsony fokozat akkor lesz integrált, ha mellette ott van a magas fokozat könnyedsége, hatékonysága és a megtanultak automatikus használata. Szükség van az alacsony fokozatú tanulásra, de nem lehet automatikus csak ez a fokozat, mert akkor az újonnan megtanultakat nem tudjuk a meglévő ismeretanyaghoz kapcsolni.

Integrált tanulási fokozat

Integrált tanulási fokozatban a két agyfélteke összhangban működik. Ebben az esetben bármikkor át tudunk kapcsolni a magas fokozatból az alacsony fokozatba és vissza. Az integrált tanulási fokozatban teljes aggyal tanulunk, vagyis mindkét szem, mindkét fül, mindkét agyfélteke és az egész test részt tud venni a tanulásban.

Arról, hogy miért kapcsolnak le a gyerekek és mit tegyünk, hogy könnyen tudjuk működtetni a teljes aggyal való tanulást, ebben a bejegyzésemben olvashatsz: Miért kapcsolnak le a gyerekek? Mi a teljes aggyal való tanulás?

Mit tehetünk?

A Brain Gym az a módszer amely a tanulóknak (és a felnőtteknek is) lehetővé teszi, hogy a képességeiket a legjobban használják, felszínre hozzák. Illetve agyuk olyan részét is aktiválják, amit korábban nem tudtak (akár a lekapcsolódottság miatt) használni.

A Brain Gym gyakorlatok rendszeres alkalmazása segít újra visszakapcsolni magunkat, izmainkat, reflexeinket, segíti a teljes aggyal való tanulást és megkönnyíti a mindennapjainkat. A gyakorlatok rendszeres végzése kellő energiával tölt fel minket, kiegyensúlyozottá, magabiztossá válunk általa. Megszűnhet a kilátástalanság érzése, a váratlan szituációkat is könnyedebben tudjuk majd kezelni.

A másik megoldás is a kineziológiához kapcsolódik. A többi kineziológiai ág is a két agyfélteke harmonizálását és a stressz csökkentését segíti. Például a Three is One Concepts (One Brain) módszer segít felismerni, a kiutat a nehéz helyzetünkből.

Szeretettel várlak, ha szívesen jönnél oldásra!