Lovagok a táncparketten – köszi, hogy vagytok!

Egy nagyon klassz helyen jártam.
Pár hónapja elkezdtem salsát tanulni és szerintem egyáltalán nem tudok még táncolni, de mégis úgy döntöttem, hogy kilépek a tánciskola biztonságos falain kívülre és bevállalok egy salsa bulit.
Mélyvíz? Nagyon.
De én már csak ilyen vagyok. Amitől félek abba beleállok.
Be voltam sz.rva? Rettentően.
Na de amiről írni akarok, az most nem az én zabszemem, hanem az, hogy csodát láttam tegnap a táncparketten.
Amikor megérkeztünk még elég kevesen voltak. Szinte le se ültünk, már odapenderült elém egy úr és felkért táncolni.
Szabadkoztam, hogy nem tudok, még csak pár hónapja járok, de közölte, hogy semmi baj.
Ami a táncparketten történt az maga volt a csoda. Engem még ilyen figyelmesen, udvariasan nem vezetett férfi. Pont annyira egyszerűsítette le a saját tánctudását, hogy én bele tudjak teljesen lazulni és sikerélményem legyen. Hihetetlenül gyengéden, udvariasan vezetett bele a tánclépésekbe, forgásokba.
Majd utána jött a következő úr, aki szintén ugyanilyen figyelmes volt és így tovább, az este során csak az udvariasságot, lovagiasságot, tiszteletet éreztem az összes táncpartneremtől. Mindegyikük legalább 10 éve táncol, szóval a tudásuk összehasonlíthatatlan az enyémmel. Mégis olyan alázat van bennük a tánc iránt, hogy csoda.
Sokszor kérdezik tőlem a párt kereső nők, és én magam is feltettem már ezt a kérdést, hogy hol vannak az udvarias, gyengéd, de mégis határozott férfiak?
Most már tudom a választ:
A táncparketten ❤️
Nagyon hálás vagyok ezért a tapasztalásért! Köszönöm, hogy vagytok!

Eszter